Girl Power! blog

Norvég divatbloggereket küldtek dolgozni egy kambodzsai ruhagyárba

Egy fiatal szőke nő sír a kamera előtt, ápolt kezei eltakarják sápadt, megfáradt arcát. “Nem bírom tovább… Miféle élet ez?”- zokog a norvég divatblogger, akit egy valóságshow kedvéért küldtek Kambodzsába. Dolgozni. 

sweatshop-afternposten-1-537x402

Anniken Jørgensen egyike annak a három 17 éves bloggernek, akik részt vettek egy ötrészes norvég valóságshowban, amely egy kizsákmányoló kambodzsai ruhagyár mindennapjait hivatott bemutatni. 

A bloggerek – az imént említett lány, valamint társai, Frida Ottesen és Ludvig Hambro – Phnom Penhbe utaztak, hogy megtapasztalják egy átlagos kambodzsai textilipari munkás életet egy hónapra. 

Akárcsak a kamaszok, mikor elkezdődik a tavaszi szünet, úgy vágtak neki a “kalandnak” a fiatalok is, gondolván, csupa móka és kacagás lesz a gyárban eltöltött idő. Ez persze csakis addig tartott, míg el nem kezdődött a kambodzsai élet.

Jørgensen, Ottesen és Hambro és Sokty nevű gyári munkás otthonát látogatta meg,  aki egy végtelenül aprócska lakásban él  Phnom Penhben. “Sajnálom őt,de azt hiszem, ő így élt egész életében” – mondta Ottensen, hozzátéve: “mert hiszen ez az ő otthona, és az nem rossz.” De aztán elmereng: “Nagyon furcsa itt lenni”. 

Ahogy forgatták a sorozatot, úgy törtek meg a bloggerek napról napra. Hambro szemmel láthatóan megzavarodott, mikor kiderült, hogy Sokty készíti többek között azt a Mango blúzt, amelyet ő 35 dollárért vásárol – és amely többe kerül, mint a kambodzsai munkás lakásának egy havi bére. 

sweatshop-afternposten-3-537x402

Forrás: ecouterre.com

Miután eltöltöttek egy kényelmetlen éjszakát Sokty lakásán, a bloggerek akkor szembesültek vendéglátójuk nyomorúságával, mikor megtudták, a munkás mennyire elégedetlen életével. “Itt mindenki úgy néz ki, mintha boldog volna. Nem látnak alternatívákat; soha nem láttak például norvég házakat.”Hambro szintén összehasonlította a norvég életet a kambodzsaival. “Azt hiszed, hogy tudod, hogy ez rossz. De nem tudod, mennyire is rossz, mielőtt nem látod” – mondta. 

Aztán a harmadik részben a bloggerek végigdolgozták a munkaidejüket a gyárban – itt már nyoma sincs a mókának. “Olyan, mint egy ördögi kör” – mondja Ottensen kényszeredett nevetéssel. “Sohasem áll le. Csak ülsz itt, és csak varrsz, újra és újra.”

Fáradtság, éhség, nyomás – ezek jellemzik a gyári munkások mindennapjait. A gyárban, ahol a bloggerek dolgoztak, a wc-n nincsen wc-papír, csupán egyetlen ventillátor működik, a székek pedig annyira kényelmetlenek, hogy a dolgozók inkább állva dolgoznak. 

És nem a munkateher volt a legnagyobb kihívás a bloggerek számára. Hanem a 3 dolláros napi jövedelem, amiből meg kellett próbálniuk élni, enni. 

sweatshop-afternposten-2-537x402

Érdemes végignézni a filmet mindenképpen. Az epizódokról itt többet is olvashatsz. 

***

Kedves olvasó! Köszönöm, hogy betértél! Minden kulturált és építő jellegű hozzászólást örömmel veszek, boldog vagyok, ha párbeszédet kezdeményeztek!

Azonban a kirekesztő, gyűlölködő kommenteket minden esetben törlöm.

Keresd a Facebookon a Girl Power! blogot! Katt a képre:

Girl Power! blog a Facebookon

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!