Girl Power! blog

Miben mások a női cégvezetők, mint a férfiak?

Íme néhány érdekesség a női vezetőkről. 

A női vezetők etikusabb döntéseket hoznak és kevesebb kockázatot vállalnak egy felmérés szerint, amely a cégek pénzügyi vezetőinek neme, az igazgatótanács nemi összetétele és vállalatok adócsalásról gyűjtött, 1991-2011 közötti adatainak összehasonlításán alapult. A két egyesült államokbeli egyetem, a Wake Forest University School of Business és a University of North Carolina-Wilmington kutatóinak tanulmányát az amerikai The Atlantic külügyi és gazdasági folyóirat ismertette.

A felmérésből kiderült, hogy a női pénzügyi vezetők férfi kollégáiknál kevesebb valószínűséggel vesznek részt adóelkerülésben, amely illegális tevékenységhez, például adócsaláshoz vezethet. A kutatás megerősítette, hogy a cégek számára legideálisabb, ha az igazgatótanácsi tagok “kritikus tömege”, legalább 30 százaléka nő, mert így lehet a legtöbb előnyt kihasználni a nemi sokféleségből.

A tanulmány szerint a nők és a férfiak eltérően értékelik az etikus döntéseket, és összességében a nők etikusabbak és kevesebb kockázatot vállalnak. Ennek egyik oka a felmérés szerint az, hogy a nőket jobban motiválja a növekedés és fejlődés lehetősége, míg a férfiakat inkább a pénz és a hatalom megszerzése hajtja, ami miatt hajlamosak etikai faktorok nélkül, kizárólag gazdasági alapon meghozni a döntéseket. 

businesswomen_0-750x400

Megállapítja a kutatás, hogy ha a pénzügyi vezető nő, de az igazgatótanácsban csak férfiak vannak, akkor a pénzügyi vezető neme nem befolyásolja a vállalat adóelkerülési döntéseit. Legalább egy nőnek kell lennie az igazgatótanácsban ahhoz, hogy a női pénzügyi vezető etikusabb döntéseket hozzon. Ugyanakkor férfi pénzügyi vezető és női tagokat is számláló igazgatótanács esetében  a nagyobb adóelkerülési arányt mutatott ki a felmérés.

A tanulmány egyik szerzője szerint az eredmények egybecsengnek más kutatásokkal; látszik, hogy mekkora hatással van a döntési helyzetben lévők neme az igazgatótanácsra és annak döntéshozására. Hozzátette: a pénzügyi vezetők általában férfiak, a S&P 500 vezető céget felsoroló listájában csak 10 százalék a női pénzügyi vezetők aránya. 

Akkor lehet több női vezető a közeljövőben, ha azok az emberek, akik az ilyen pozíciókba való felvételről döntenek megértik, hogy milyen előnyökkel jár a nők alkalmazása – jegyezte meg a tanulmány egyik szerzője.

Cégtulajdonosok: Magyarország régiós viszonylatban előkelő helyen?

Egy 2014-es felmérés szerint hazánkban a cégtulajdonosok közel 40%-a nő volt. A Bisnode nemzetközi cégminősítő üzleti információszolgáltató elemzése szerint a női cégtulajdonosok a régió országai közül Magyarországon vannak a legnagyobb arányban. A Bisnode a cégbíróságon bejegyzett cégvezetők (képviseletre jogosultak) és cégtulajdonosok nemét vizsgálta Magyarországon és néhány környező országban. 

A tanulmány rámutatott: Győr-Moson-Sopron megyében (még mindig) férfiuralom van, ám így is: a legnagyobb cégekben több a női vezető, mint a férfi. A cégtulajdonosok körében is jelentős csökkenés észlelhető a cégmérettel fordított arányban. Addig ugyanis, amíg a kis vállalatok körében majdnem 40% a női tulajdonosok aránya, addig a 10 fő feletti cégek esetén ez az érték csak 33% körül van. A legnagyobb cégek tulajdonosai között pedig csupán 28,7% nő – olvasható a Bisdone elemzésében. 

Hogy Magyarországon javul-e a tendencia, az sok mindentől függ.

A magyar üzleti világ vezetői mindenesetre 2014 novemberében a Hungarian Business Leaders Forum kezdeményezése mellé álltak, vagyis amellé, hogy 2020-ra a nők arányát legalább 20 százalékra növeljék a vállalatvezetésben és igazgatóságokban.

Magyarországon az egyetemet végzettek több mint fele nő. Statisztikai adatok támasztják alá, hogy tanulmányaik során a nők jobban teljesítenek, mint a férfiak. Szakmai tudásukat, tehetségüket nem kihasználni több mint hiba. A 202020 Klub a nők vezetői pozícióba kerülését támogatja azzal a céllal, hogy 2020-ra Magyarországon a vállalatok vezetőségében és az igazgatóságokban a nők aránya legalább 20 százalék legyen” – mondta Czakó Borbála, HBLF elnöke és az EY globális igazgatója.  

A Klubot 25 női vezető alapította 2014 márciusában, tavaly pedig több mint 30 férfi cégvezető állt azonnal a kezdeményezés mellé.

Magyarország a 28. helyen

A nemzetközi tendencia mindenképp pozitív képet mutat: egyre több nő kerül vezető pozícióba világszerte, az elmúlt húsz évben megnövekedett a felső- és középvezetői állásokban dolgozó nők száma a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) januári felmérése szerint.  Magyarország eszerint a 28. helyen áll a női menedzserek aránya alapján, ami 2012-ben 38,6 százalék volt.

A női felső- és középvezetők aránya 35,7 százalék volt ugyanebben az évben Magyarországon, ez még mindig kevés…

A női menedzserek arányában Jamaica vezet világszinten: itt 60 százalékos a nők aránya, míg Jemenben mindössze 2,1 százalék. 

Üvegplafon, ragadós padló

A profession.hu egyik érdekes interjújában olvasható az üvegplafon, és a ragadós padló kifejezések. Herczku Monika karrier-tanácsadó ugyanis elmondta:  az üvegplafon egy láthatatlan akadály, azt jelenti, hogy nagyon sok nő képtelen előrelépni a munkájában, legtöbben csak a középvezetői szintig jutnak el, a felsővezetői pozíciót kevesen érik el. Mintha egy lépcsőn elindulnának felfelé, ám valami – tőlük független, láthatatlan dolog –  megállítaná őket. A hasonló képességű és végzettségű férfiaknak viszont általában sikerül feljebb jutni. Nemcsak a multicégek vezérigazgatói vagy elnöki székénél találkozhatunk ezzel: az ismert sztárfodrászok és mesterszakácsok is szinte kivétel nélkül férfiak – olvasható az interjúban, amely még 2010-ben jelent meg, de a jelenség a mai napig igen jellemző (bár tény, hogy nekem most beugrott Koczka, ha már sztárokról beszélünk, de nyilván többeknek jut eszébe Hajas László).

A másik szakkifejezés a „ragadós padló”: ez tudatos döntésen alapul, nem a nőtől független körülmények miatt alakul ki. A tehetséges, karrierre vágyó nők, ha döntéshelyzetbe kerülnek, választaniuk kell a munka és a család között. Herczku Monika szerint a nők „berögződött magatartásminták” miatt mondanak le a hivatali előrejutásról, hiszen nagyanyáik is ezt tették – írja a profession.hu.

Tapasztalataim szerint azonban ez ma már azért szerencsére kevésbé jellemző, mint mondjuk 15 évvel ezelőtt, ám a család-munka közötti dilemma még mindig problematikusnak számít, és cseppet sem könnyíti meg a helyzetet sem a magyar politika, sem a közélet, bár persze vannak próbálkozások, amelyek által egyre több nő találja meg végre valódi önmagát anélkül, hogy kényszeres és keserves lavírozásnak érezné a döntést. 

***

Kedves olvasó! Köszönöm, hogy betértél! Minden kulturált és építő jellegű hozzászólást örömmel veszek, boldog vagyok, ha párbeszédet kezdeményeztek!

Azonban a kirekesztő, gyűlölködő kommenteket minden esetben törlöm.

Keresd a Facebookon a Girl Power! blogot! Katt a képre:

Girl Power! blog a Facebookon

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Zsuzsanna Kocsis says:

    Szép is lenne ha igaz lenne 🙂
    Csak hát ez itt a már unalomig közismert üres, félrevezető és káros feminista propaganda.
    Hogy ne írjak litániát, csak egy dolgot emelek ki. A KSH éppen az ellenkezőjét mondja a gazdasági bűnözés, adóelkerülés terén.
    ” A gazdasági bűncselekmények részaránya az összes elítélt körében 5,4% volt.
    Ez a hányad a nők körében magasabb, ami minden régióra elmondható. Az összes elítélt férfiak 5,2; míg a nők 6,8%-a gazdasági bűncselekményt követett el.”
    15. oldalon itt:
    http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/ismertbun.pdf


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!