Girl Power! blog

Olvasói levél: szerencsejáték-függő a barátnőm

“Sírásig, veszekedésig hajtottam, mondtam, hogy baj van Ildi, oldjuk meg, beteg vagy. Nem akarta elfogadni. Nem vagyok beteg, te vagy beteg – általában ez volt a válasz.” Egy tanulmány szerint az online kaszinókban játszó nők száma már majdnem eléri a férfiakét.

Tamás levele olyan szenvedélybetegségre hívja fel a figyelmet, ami elsősorban férfiak körében ismert: a szerencsejáték-függés, a lottó, totó, tipp-mix, sportfogadás, kaszinó, a póker pillanatok alatt beszippantja a játékost, az addikció pedig hamar kialakulhat, a gyógyulás esélye pedig csekély. Ezzel kapcsolatban keresett meg és írt levelet Tamás, aki már szakemberek segítségét is kérte, és az egész család Ildikó problémájának megoldásán dolgozik. Amíg még bírják, és amíg nem késő. 

***

Ildit nyolc évvel ezelőtt ismertem meg egy házibuliban: ő 28 éves volt, én 34, ő már egy ideje szingli, én egy vergődő kapcsolatból kifelé tartottam. Azonnal lenyűgözött a sziporkázó, rendkívül intelligens lány, aki erősnek látszott, jó humora volt, nagy dumás, éles eszű és persze csodaszép volt, nem tudtam rá nem odafigyelni. Jót dumáltunk – én akkor egyedül voltam a haverokkal – , de nem történt semmi, hazamentem a barátnőmhöz. Buli után még hetekig cívódtunk,  a kapcsolatom visszafordíthatatlanul tönkrement, ami végül – ettől, vagyis Ilditől teljesen függetlenül – fel is bomlott, én pedig nem tudtam Ildit elfelejteni. Sokat volt az eszemben, ezért rákerestem a Facebookon, be is jelöltem és elkezdtünk csetelni, a csetből randi lett, a randikból pedig szerelem. Mélységes, igazi szerelem, és nagyon boldog voltam, és ő is. 

Én marketingesként dolgoztam akkor, én sem panaszkodtam, jó állásom, jó fizetésem volt. Ildi  jó módú gyógyszerész családból származott, jó neveltetésben részesült, jó iskolái voltak, több nyelvvizsgája, külföldi iskolai évek stb. A családja, de különösen az apja nagyon ügyelt arra, hogy Ildi magasan képzett legyen, és hogy a családi vállalkozást vigye majd tovább, és Ildi szerette az életét, teljesen normális lány volt, meg volt elégedve az életével. 

Egy valami kivéve. 

Ildi szenvedélyes pókerjátékos volt, amit én akkor még nem tudtam. Miután összejöttünk, a programjaink nagy részét barátokkal való pókerezés töltötte ki. De ez akkor még kifejezetten tetszett is, hogy egy vagány csaj hülyére ver mindenkit pókeren (a barátokkal pár ezres tételben játszott, legalábbis akkor, mikor én ott voltam) vagánynak tartottam, nem tudtam, mindez milyen áron történik. 

photo-1422544834386-d121ef7c6ea8

Eleinte nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget annak, hogy mindig mindenre valami olyasmi volt a reakciója, hogy majd ha nyer, meg majd a lottó, meg majd a sok millióból így teszünk meg úgy teszünk hiszen hányan mondunk ilyet? Rengetegen. De azért furcsa volt, hiszen szinte mindene megvolt, amit csak akart: kocsi, lakás, jól menő családi vállalkozás, abban pedig jó fizetés.

A barátai (fiúk, lányok vegyesen) alapvetően szimpatikusak voltak, bár inkább sznobok, kérkedők a pénzükkel, vagyonukkal, órákkal, ékszerekkel, ez engem eléggé zavart, de elviseltem, elfogadtam. 

Fél év után összeköltöztünk, én pedig egyre jobban átláttam a pénzügyeit és a kapcsolatait is. Kiderült, hogy elég sok (több százezer forintnyi)  tartozása van különböző “barátnak”, akiket soha nem ismerhettem meg, a telefonjába furcsa álneveken mentett ismerősök voltak, akikre, mikor rákérdeztem, legyintett, és mondta, hogy az online pókerről ismeri, nem kell velük foglalkozni. Persze közben féltékeny is voltam, és zavart, hogy olykor olyanok hívják, akikről nem tudom, kicsodák. 

Az online pókerről amúgy ezelőtt nem sokat tudtam, illetve volt egy haverom, aki nagy tétben játszott, de engem ez egyáltalán nem érdekelt. 

Szép lassan derült ki számomra, hogy irtó nagy a baj: sokszor volt feszült, ideges, és ha szóvá tettem, felemelte a hangját, vádaskodott, hárított, sokszor otthagyott, ahol épp voltam, és eltűnt napokra. Mikor kibékültünk, minden szép volt, de már nem ugyanaz: valami nagy baj történt, mert mindig le volt törve, fáradt volt és nyűgös. 

Leültem vele komolyan beszélni. Sokszor. Sírásig, veszekedésig hajtottam, mondtam, hogy baj van Ildi, oldjuk meg, beteg vagy. Nem akarta elfogadni.Nem vagyok beteg, te vagy beteg – általában ez volt a válasz, még akkor is, mikor már hetek óta nem tudtam otthonról kirobbantani, mert otthon ült, és pókerezett a gépén. Pénzért, persze. Egyszer csak elérkeztünk oda, hogy tőlem kért pénzt, én pedig nemet mondtam. Kiderült, az anyja már többször “megsegítette”, hiszen kitalált mindenféle sztorit, hazudozott arról, mire kell a pénz. 

Ezután döntöttem: beszéltem a bátyjával. Jó volt a viszonyuk, leszámítva azt a több ezer kilométert, ami köztük volt, hiszen a bátyja Hollandiában élt, így mit sem tudott a dologról. Nagyon megdöbbentette a dolog, és azonnal beszélt Ildi anyjával is. Nagy szerencsémre  azonnal felismerték a bajt, és összehívtak egy amolyan kupaktanácsot, amiben szembesítettük Ildit. Vörösre sírta a szemeit, magyarázkodott, és közben gyűlölt engem, amiért “beköptem”. 

De megérte. Ildi ugyanis pszichológushoz került unszolásunkra. Nem tágítottunk, segítettünk neki. Én is. Egy-két barátom azt kérdezte, miért csinálod? Hagyd a francba, hülye picsa, nem éri meg, magára vessen. De én szerettem. Nagyon szerettem. Végignéztem, ahogy kamaszkoromban apám lelép, mert nem volt számára kielégítő az anyámmal való kapcsolata. Nem akartam én is ezt az utat. Maradtam. Fogtam a kezét. 

Eltelt egy év, és Ildi elkezdett visszaváltozni. Sportolni kezdett, több időt töltöttünk együtt, és abbahagyta a pókert. Teljesen. Már nem voltak éjszakai gépezések, fura telefonok, lezárta ezeket a kapcsolatokat. Kivirult. Már nem beszélt nyereményekről. Inkább a jövőnkről.

Összeházasodtunk. Utaztunk. Lakást néztünk (ekkor már rég együtt laktunk persze, de albérletben), tervezgettünk. Az anyagi dolgok közöttünk teljesen normálissá váltak. A tartozásokat kifizette (az apja és az én közreműködésemmel). Volt egy közös kassza, az ment a rezsire, és mindenki arra költötte a pénzét, amire akarta. Bíztam benne. 

Tavaly megszületett a gyermekünk. Úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben van. Most én dolgozom, ő pedig otthon van a babával, de ismét furcsán viselkedik, titkolózik. Kérdezgetem tőle, mit tudnék segíteni, hogyan változtassunk, hogy boldog legyen, mert látom a szemében, hogy valami nincs rendben, pedig tudom, és azt látom, imádja a gyermekünket. És szeret engem is. De izzik a vágy benne valami olyan iránt, amit én nem tudok neki megadni. Tegnap megnyílt, és őszintén elmondta, hiányzik neki a fiatalsága. A vagányság. A tűz. A pezsgés. Azt hiszem, ezért hiányzik neki a játék is. A játékból fakadó izgalom. Félek, minden újrakezdődik, de még mindig kitartunk én, és a család. Mert imádjuk. Újra elővettük a pszichológus számát, és résen vagyunk. 

***

A Belle Rock online szerencsejáték cég által készíttetett tanulmány szerint az online kaszinókban játszó nők száma már majdnem eléri a férfiakét. Az Egyesült Királyságban 2010-ben négyszer annyi nő játszott kaszinó játékokat az interneten, mint 2007-ben. Egy 2013-as tanulmány szerint pedig a nők számára sokkal vonzóbb az online szerencsejáték, mint a drogok, vagy az alkohol. 

A reményvesztett, diplomájával semmire se menő fiatalok az internetes pókerjátékhoz fordulnak, míg a falusi munkanélküliek a kocsmában félkarúznak – fogalmazott Krémer Balázs szociológus a Rádió Orient műsorában korábban. A függőség kezelése tartós, lassú és következetes beavatkozással érhető el, azonban a siker esélye nagyon csekély. A függőség csakis más függőséggel helyettesíthető. „A cél, hogy egy társadalmilag elfogadottabb függőségre tereljük át az embereket” – mondta Mérő László pszichológus. A játékszenvedélyről itt olvashatsz bővebben.  

***

Kedves olvasó! Köszönöm, hogy betértél! Minden kulturált és építő jellegű hozzászólást örömmel veszek, boldog vagyok, ha párbeszédet kezdeményeztek!

Azonban a kirekesztő, gyűlölködő kommenteket minden esetben törlöm.

Keresd a Facebookon a Girl Power! blogot! Katt a képre:

Girl Power! blog a Facebookon

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!