Girl Power! blog

“Úgy tűnik, nagyon sok magyar nő szeretne világgá menni”

India nagyon veszélyes nőként, főleg, ha teljesen egyedül kelsz útra egy nagy, piros hátizsákkal. Vagy mégsem? Lehet, hogy egy nyugati ország több veszélyt rejt? Vígh Bori, a backpacker.hu utazója elárulta.

A budapesti Párbeszéd Háza hétfő este 7 órakor tömve volt nőkkel. Egyetlen férfi volt csupán a teremben, ő a technikus volt, aki beállította Vígh Bori, a backpacker.hu blog világutazójának a mikrofont, hangosítást, vetítéshez szükséges fényviszonyokat. Több száz nő ült be az Egyedül, nőként a nagyvilágban című előadásra, amelynek nyitómondata valahogy úgy hangzott Boritól: (a tömegből ítélve) úgy tűnik, sokan szeretnénk, mi nők világgá menni.

Nos, igen, én is leginkább azért mentem el, egyrészt, hogy lássam és halljam Borit élőben, másrészt hogy nyerjek egy kis inspirációt, ami valami mágikus erővel végre kihúzhat a taposómalomból, a hitelek és számlák ördögi köréből. Egy kis bátorságot, egy nagy lökést, motiváló mondatot szerettem volna hallani, hogy még ha nem is világgá menni, de képes legyek végre out of the box gondolkozni, venni egy nagy levegőt, és csinálni valami olyat, amit eddig nem. 

12182219_10153690543094138_746713081_n

Vígh Bori előadása a Párbeszéd Házában, 2015. október 26-án. Fotó: girlpower!blog

Nos, bátran mondhatom, Bori – lenyűgöző, jól felépített, sziporkázó – előadása pont ilyen volt, vagyis ennél sokkalta több. Ezen a hétfői estén ráadásul nem klasszikus tippeket kaptunk ahhoz, hogyan utazzunk, hogy mennyibe kerül a couchsurfing – bár érintőlegesen erre is szót kerített az előadó -, hanem olyan témákat érintettünk, hogy nőként mégis mivel szembesülhetünk, ha egy táskával a hátunkon nekiindulunk a világnak. 

Bori – aki immár hat éve utazik – éppen ezért leszögezte az előadás kezdetén, hogy most inkább olyan témákról lesz szó, amikre a férfiak lehet, hogy nem kíváncsiak a blogján. 

India semmi a Nyugathoz képest?

Megtudtuk: Bori hat évvel ezelőtt 3 hónapot töltött Buenos Airesben, ahol eleinte nem igazán értette, miért kérdezgetik tőle, Te Bori, nem félsz nőként? Aztán elment Indiába, és megértette.

Bori elmesélte, hogy épp azután utazott Indiába, hogy egy buszon csoportosan erőszakoltak meg egy lányt, aki belehalt sérüléseibe. Bori elmondta, a legtöbb helyen – például a moziban – külön sorba kell állnia a nőknek. Beszélt a kényszerházasságról, találkozott menyasszonyokkal, akik furcsán néztek rá, mert már nem szűz, mesélt néhány incidensről és furcsa találkozásról indiai férfiakkal, és nem győzte hangsúlyozni:

hasznos Indiában, ha elhagyod a jó kislány attitűdöt, és mutatod az erőd.

A kultúrsokkot úgy kell kezelni – tette hozzá – , hogy például zenét hallgatsz (nem túl hangosan, hogy azért képben legyél), írj, olvass, zárd ki ezt a valóságot – fogalmazott a backpacker. 

Egy lány egy nagy piros hátizsákkal egyedüli női utazóként – írta le önmagát Bori, aki elmesélte, mikor egy vonatút során férfiak csoportba verődve követték. 

És itt jutunk el egy olyan ponthoz, ami nagyon fontos e posztban, e blogon, és Bori előadásában is: a hat év alatt soha, egyetlen esetben sem esett bántódása sem Ázsiában, sem máshol, ám néhány héttel ezelőtt az egyik nyugati országban valaki megpróbálta megerőszakolni.

Bori elmesélte az előadásban azt is, hogyan és mi történt.  A férfi egy olyan valaki volt, akiben Bori megbízott, és aki visszaélt ezzel. Bori megúszta, segítségére siettek és így el tudott menni onnan, de fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy eleinte ő is beleesett abba a hibába, hogy a tipikus áldozati viselkedést tanúsított, és magát okolta (‘minek mentem fel hozzá’ és a többi), de szerencsére hamar tisztába került azzal, hogy mi is történt, és hogy nem ő a hibás. 

Bori rájött, hogy az addigi rózsaszín szemüveg, amelyet viselt, és amely szerint az egész világon mindenki jó fej, csak részben állja meg a helyét; és bár Bori most is így gondolja, hogy a világ 99 százaléka normális, a maradék 1 százalék bizony pszichopata, és ezt nekünk, utazóknak nem szabad elfelejtenünk, és bizony meg kell védeni magunkat.


Azóta Bori a következő szempontok szerint változtatta meg az utazásait:

  1. Hallgass a megérzéseidre (ha érzed, hogy valami nem stimmel, akkor lépj onnan!)

  2. Ne maradj ismeretlenekkel kettesben

  3. Hozd elő a maszkulin erőt

  4. Kérj segítséget

A backpacker.hu világutazója még beszélt arról is, nőként miket pakoljunk be a táskánkba (például: hasznos a gyűrűsujjon egy gyűrű, ha megkérdezik, hol a férjed, mondhasd, hogy a mosdóban), de ezen kívül szerinte az ékszerekről előbb-utóbb mindenki lemond, aki utazásra vállalkozik, és érdemes praktikus alapon 3 in one-megoldásokban gondolkodni, úgy mint: a samponnal fürödni és mosni is lehet, a naptej testápolónak és sminklemosónak is jó és a többi. 

Az ismerkedés hátulütőit is érintette az előadásban Bori  – például azt is megtudtuk, hogy hogyan lehet felismerni az ún. beach boyokat, vagyis a férfi prostikat, akik elérik, hogy beléjük szeress, aztán pedig lelépnek a pénzeddel.

Bori azt is mondta, fontos,  hogy tudjuk, a fiúk nagy része nem olvasta az Eat Pray Love-ot. Szóval lányok, akik útnak indultok – és végül Borit idézném ismét – : “vigyázzatok a lelketekre is”.

***

Tetszett a bejegyzés? Köszönöm, ha dobsz egy lájkot! Csatlakozz továbbá közösségünköz is a Facebookon, katt a képre: 

 

Girl Power! blog a Facebookon

***

Kedves olvasó! Köszönöm, hogy betértél! Minden kulturált és építő jellegű hozzászólást örömmel veszek, boldog vagyok, ha párbeszédet kezdeményeztek!

Azonban a kirekesztő, gyűlölködő kommenteket minden esetben törlöm.

Keresd a Facebookon a Girl Power! blogot! Katt a képre:

Girl Power! blog a Facebookon

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!