Girl Power! blog

Tatár Csilla fontos üzenete, és ami mögötte van

A hétvégi A Dal versenyén Tatár Csilla egy My Body, My Rules azaz az én testem, az én szabályaim feliratú pólóban állt színpadra, amit aztán már az első produkció alatt egy strasszos fekete estélyire cserélt.

A műsorvezető azokra a hozzászólásokra reagált, melyekben ez elődöntők alkalmával viselt ruháit, valamint szülés utáni alakját kritizálták a kommentelők.

#iamnotperfect #dontwannabe #tobemother #happy 󾌵❤Ruha: Prieston by Noemi Nagy

Posted by Tatár Csilla on Saturday, February 13, 2016

Nem volt nehéz megtalálni a  kedves kommenteket, nem csak a Facebookon, de a 24.hu oldalán is akadt pár gyöngyszem.

Idéznék párat (a helyesírást változtatás nélkül közlöm, természetesen):

  • amikor behömpölyög a szinpadra az idétlen ruhájában, mint egy anyakoca na az a borzalom…..nem tudja eltartani a gyereke apja ha van egyáltalán………..
  • Ugyan semmi közöm hozzá, hogy egy három hónapos csecsemő mellől miért megy el dolgozni az anyuka…de ha otthon marad mondjuk legalább a gyerek egyéves koráig, akkor bőven formába hozhatta volna magát.
  • Tatár Csilla, a kisfiú?
  • Dagadt nőt nem lehet öltöztetni.

My Body, My Rules – mit is jelent ez a mondat?

A kifejezéssel talán már sokan találkozhattatok, Huma Qureshi bollywoodi színésznő egy „normális méretű” próbababával pózolt a Femina nevű magazin címlapján: a lapnak adott interjúban azt mondta, hogy bár tisztában van azzal, hogy az, hogy kövérnek bélyegezték meg, negatívan befolyásolhatja karrierjét, ő mégis úgy gondolja, nem kell nullás méretűnek lenni ahhoz, hogy lenyűgözze a közönségét.

huma-cover (1)

A napokban robbant ki a Bochkor-ügy, ami pont ezt a kérdést feszegeti, bloggerek és újságírók ragadtak tollat, hogy kikérjék maguknak Bochkor Gábor rádiós műsorvezető állításait, ami valami olyasmi volt, hogy a kövérek nem érdemlik meg, hogy párkapcsolatuk legyen. Ebbe most ne is menjünk bele, mert másról akarok írni. 

A My Body, My Rules-kifejezést természetesen a Femen mozgalom kapcsán is ismerhetjük: a nőjogi mozgalom számos alkalommal és izgalmas kampányokkal hívta már a fel a figyelmet arra, hogy a női test nem árucikk, akcióikkal olyan jelenségek ellen tiltakoznak mint a szexturizmus, a szexizmus, vallási intézmények, homofóbia, és egyéb szociális, nemzeti és nemzetközi kérdések is – a szervezet a patriarchátus és a nők szexuális kizsákmányolása ellen harcol.

Rengeteget lehetne és kellene tőlük idézni, én most a téma – Csilla – kapcsán idéznék egy idevágó részt az egyik írásukból:

„Egy kicsi lány hamar megtanulja, hogy a test a férfi számára van. És mivel az nem elég jó, szégyenletes, nem megfelelő, ezért meg kell azt változtatni – karcsúsítani, megborotválni, parfümözni, festeni, olajozni. A ruha rejtsen, de emeljen is ki; a fenék legyen formás, a derék legyen keskeny, a haj legyen érzéki, a szemek csábítóak, a száj hívogatóan telt és persze állandóan mosolyogjon is az illető. Egy auto-erotikus ideál a hárem, ahol az izgalom az uralkodó elégedettségében rejlik, ahol a férfi élvezi az ő nőjét…”

És persze kétségünk se legyen afelől, hogy napjaink elvárásainak tárháza a férfiak irányában is igencsak bőséges – a férfi kemény, a férfi nem sír és a többi – , de ugyan már: közel sem lehet összevetni a kettőt (itt jegyezném meg, hogy vajon Harsányi Levente outfitjéről, súlyáról hol, ki és mit értekezett akár cikkben, akár kommentben?)

 

Genitális csonkítás – érts már meg végre, nincs közöd a testemhez

My Body, My Rules címmel 2015-ben jelent meg egy háromperces animációs kisfilm, hogy felhívja a figyelmet azokra a női nemi szerv csonkításokra (FGM – female genital mutilation), amelyet elsősorban általános iskolás korú gyermekek körében követnek el – az Egyesült Királyságban (!).

A kisfilm célja elsősorban az volt, hogy egyfajta vizuális forrásként nyújtson segítséget az oktatáshoz a szakemberek, civil szervezetek számára, akik olyan gyermekekkel foglalkoznak, akiket veszélyeztethet az FGM lehetősége.

Az Egyesült Királyságban 100 ezerre becsülik azon nők számát, akik átestek már a csonkításon, emellett jelenleg is hozzávetőlegesen 60 ezer lány van veszélyben.

A filmet a londoni székhelyű afrikai nők jótékonysági szervezete készítette, akik arra is felhívják a figyelmet, hogy az FGM mintegy 130 millió nőt érint szerte a világban, ugyanakkor rengeteg betelepült család folytatja a gyakorlatot Európában is.

My Body, My Rights

Ezzel a címmel pedig az Amnesty International készítette el kampányát, amely arra hívja fel a figyelmet: mindannyian képesek vagyunk döntéseket hozni az egészségünkre, a testünkre, vagy a szexuális életünkre vonatkozóan, ez alapvető emberi jogunk. Bárki is legyél, bárhol is élj, jogod van dönteni félelem, diszkrimináció és erőszak nélkül.

cover_act350012014en-1

Ugyanakkor ma is, az embereket nap mint nap terrorizálják, diszkriminálják vagy éppen letartóztatják, csak azért, mert saját testükről vagy életükről hoztak döntést.

Erős párhuzamok Tatár Csilla megjelenésével a fentiek, úgy érzed?

Pedig korántsem.

A body shaming, a cyberbullying, az arctalan trollkodás, beszólogatás mindennapi részesévé vált az életünknek, tízmillió döntőbíró, stylist, fitnesz-szakember, coach országa vagyunk, ha valaki képernyőre kerül, akkor garantált mindez együtt, pláne ha nő az áldozat. De nem kell ehhez képernyő sem, hiszen nap mint nap mondják meg nekünk, mi a jó, hogyan éljük az életünket, és hogyan nézzünk ki.

Vannak, igen, vannak sokan az országban, akik szerint azonnal rá kell támadni szülés után lévő nőkre, vagy olyanokért kell megszégyeníteni valakit, amiért tulajdonképpen a DNS a felelős, mondjuk pár kiló (megjegyzem, szülés után pláne normális) feleslegért, vagy mondjuk épp azért, mert mondjuk nem jóasszony módjára főzögetsz otthon a férjuradnak, hanem tüntetni mész egy jobb élet reményében.

A minek vezet műsort az ilyen szülés után pedig nagyjából egyenlő azzal a hibbant elgondolással, miszerint a megerőszakolt nő minek ment oda, magának kereste a bajt.

Jó lenne, ha valamikor eljutnánk végre oda, hogy tudomásul vesszük, hogy sem más testéhez, sem más életéhez a világon semmi, de semmi közünk nincsen.

***

Girl Power! blog a Facebookon

***

Kedves olvasó! Köszönöm, hogy betértél! Minden kulturált és építő jellegű hozzászólást örömmel veszek, boldog vagyok, ha párbeszédet kezdeményeztek!

Azonban a kirekesztő, gyűlölködő kommenteket minden esetben törlöm.

Keresd a Facebookon a Girl Power! blogot! Katt a képre:

Girl Power! blog a Facebookon

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Sand Shauna says:

    Jó lába van amúgy. A cicije lehetne nagyobb
    (o) (o)

  2. litowski says:

    Igaziból nem az a gond hogy vagy nem.Mer dagadt.Hanem az hogy egyszerű mint egy bot.Szeeeeegény.

  3. Zsuzsa Fábián says:

    Nem tudom hogy mi a gond a súlyával,ha nem szült volna akkor se lenne senkinek semmi köze hozzá hogy hány kiló.Miért gondolják hogy a csont sovány nő néz ki jól.Különben egy átlag háziasszony sem topmodell. A környezetemben legalább öt harmincas anyuka és feleség van és egyik sem néz úgy ki mint Sarka Kata.

  4. litowski says:

    Igen azt gondolhattuk hogy nem az ő ötlete volt.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!