Girl Power! blog

Magyar Filmhét: 15 +1 magyar rendezőnő, akiknek filmjét látnod kell

Március 2-án megkezdődött a 2. Magyar Filmhét, amelynek keretében hat kategóriában 270 film versenyez a Magyar Filmdíjért keddtől vasárnapig a Cinema City MOM Parkban.

A nagyjátékfilmek és a dokumentumfilmek kínálatából ajánlok nektek 15 filmet, amit kiváló magyar rendezőnők rendeztek, a plusz 1 pedig a ráadás. 

Deák Krisztina: Aglaja

A jobb élet reményében a magyar-román artistacsalád a Ceausescu-diktatúra elől Nyugatra szökik. Ha porondon akarnak maradni, valami egzotikus mutatványt kell kitalálniuk.

A különleges produkciót a mama, Sabina eszeli ki: a saját haján lóg a cirkusz kupolájában. Kislánya, Aglaja minden este elviselhetetlenül retteg attól, hogy a mamája lezuhan. A mama halálától való félelem átszövi Aglaja életét.

Pedig egy napon – a családi tradíciót követve – ő lesz Aglaja, az Acélhajú nő.

aglaja

A Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró és érdemes művész 2012-es filmje a felnőttéválást mutatja be, a főszerepben pedig a csodálatos Móga Piroska mellett többek között Ónodi Eszter, Kamarás Iván, Jordán Adél és Esztergályos Cecília is feltűnik. 

Fekete Ibolya: Anyám és más futóbolondok a családból

És ha már Ónodi Eszter, akkor rögtön egy másik szuper film: Fekete Ibolya nagyjátékfilmjében Anya kilencvennégy évet él és huszonhétszer költözik életében. “Frappírozza a költözés. Szeret felkerekedni” – olvasható a szinopszisban.

Anya valahányszor veszélyt szimatol, ez az egy ötlete támad: továbbáll.

Márpedig veszély mindig van, végső soron Anyát igenis a történelem kergeti végig az országon és a 20. századon.

anyámésmásfutóbolondok

A békebeli idillből, Nagyvárad mellől indul, aztán jön Trianon, a cívis Debrecen, majd a nyüzsgő, polgári Budapest, átvészel két háborút, az ostromot, a rettenetes ’50-es éveket, 1956-ot, bányavidékeket és Isten háta mögötti szegénységet. Anya viharos természet, semmit nem úgy csinál, mint más normális ember.

És őrült szerencsével megtalálja Apát, akiben van annyi bátorság, mint őbenne – hurcolkodnak át az életen, egymásnak vetett háttal, önfeledten.

Utolsó éveiben Anya és a lánya a dementiával folytatott napi küzdelemben próbálják előkeresni a hosszú utazás képeit Anya derűsen kószáló emlékezetéből.

Szívhez szóló családtörténet és kötelező darab. 

Kerékgyártó Yvonne: Free Entry

Betti (Pusztai Luca) és ‘V’ (Barta Ágnes) titokban, pénz nélkül szöknek be a Szigetre. Felkeltik a fiúk figyelmét is, és lassan egy verseny alakul ki kettejük között.

A felszabadult kalandnak induló fesztiválozás egészen új fordulatot vesz, amikor a két tizenéves lány elveszti egymást az éjszakában.

Betti egy helyes drogdílertől kér segítséget, hogy megtalálhassa barátnőjét. Kiderül, hogy az életben nincs minden teljesen ingyen.

free entry

A film elnyerte az újvidéki Cinema City fesztivál fődíját, világ premierje pedig a neves, wiesbaden-i goEast fesztiválon volt.

Horváth Lili: Szerdai gyerek

A film egy különös felnőtté válási történet, melyben egy olyan lánynak kell anyává érnie, akinek nem volt édesanyja.

A film hőse az állami gondozásból frissen kikerült 19 éves Maja (Vecsei Kinga), aki felelőtlen kamasz, és egy négyéves kisfiúért tartozik felelősséggel.

Maja önsorsrontó hajlama ellenére azért harcol, hogy fia felügyeleti jogát megszerezze – nem akarja, hogy a gyerek sorsában a sajátja ismétlődjön meg.

Önmagával folytatott küzdelmei egy váratlan lehetőséghez és egy szokatlan új szerelemhez vezetik. Maja, aki ahhoz szokott hozzá, hogy mindenben gyereke apja döntsön helyette, először találkozik olyan férfival, aki úgy tűnik: bízik benne. A régi megszokásoktól azonban nem egyszerű szabadulnia.

Kincses Réka: Szülödföld, szex és más kellemetlenségek

Zsuzsi és Sándor látszólag beilleszkedtek. Új házuk van, két gyermekük, és biztos megélhetésük. Az autó nagy, a garázs kicsi. Németországban élnek egy nagyváros szélén.

Apró kertjükben a gyep gondozott, a kerítésen túl autópálya.

szülödföld

Kelet-Európai múltjukra semmi sem utal.

Zsuzsi azt mondja, honvágya van, Sándor, hogy neki meg nincs, hogy neki semmi sem hiányozna, ha a felesége közel engedné magához.

Zsuzsi szeretné, ha békén hagynák, ha nem kellene egy orvosi rendelőben vizeletet vizsgálnia, megtanulnia, hogyan működik a presszógép, ha haza mehetne a mamájához.

Amikor a gyerekek vakációra utaznak, a pár évek óta először marad kettesben.

Ekkor váratlan látogatók érkeznek…

Zomborácz Virág: Utóélet

Az Utóélet főhőse Mózes, egy huszonéves fiú, aki generalizált szorongásban szenved, azaz szinte minden esemény vagy tevékenység nagyfokú aggodalmat vált ki belőle.

Képtelen megfelelni apja, a lelkész elvárásának, hogy aktív, kezdeményező, bátor fiatalember legyen, és a sorozatos kudarcok csak tovább mélyítik frusztrációját.

Amikor a lelkész váratlanul szívrohamot kap és meghal, Mózes szinte megkönnyebbül: elhárult a veszély, hogy kezdenie kelljen valamit az életével.

Csakhogy a lelkész szelleme kísérteni kezdi Mózest.

A főszerepben Kirstóf Márton, a filmben láthatjuk még Csákányi Esztert és Gálffy Lászlót (az apa szerepében) és Anger Zsoltot is. 

Major Anita: Szamár-sziget rabjai

A szicíliai maffia rettegett börtönszigete volt a kilencvenes évek végéig a Szamár-sziget, korábban terroristák és banditák büntetőtelepe.

Ma lélegzetelállító szépségű turistaparadicsom a Földközi-tenger közepén, Szardínia legvadabb partvidékén.

Aki Asinarára, az albínó szamarak földjére lép, nem gondolná, hogy magyar katonák csontjait rejti az „ördög szigete”.

Száz éve, az első világháborúban hadifogolytábor működött a gránitsziklák között, a külvilágtól elzárt tengeröblökben – leírhatatlan szenvedéseket okozva az osztrák–magyar hadsereg bakáinak.

A szerb hadszíntéren fogságba esett katonákat nyolcszáz kilométeren át terelték a Balkánon, majd napokig marhaszállító gőzösök gyomrában hánykolódtak, mire Szardíniára értek. Szamár-szigeten folytatódtak a balkáni halálmars túlélőinek szenvedései.

szamár-sziget rabjai
Hová tűnt az elveszett hadsereg? Hogyan maradt a 85 ezres fogolytömegből hatezer élőhalott? Miként lett az ismertből ismeretlen katona?

Margittai Gábor és Major Anita, Asinara magyar kutatói évekig tartó, egész Európán átívelő nyomozásukkal kiderítették, mi történt Szamár-sziget szellemkatonáival.

A kutatóházaspár a világon először járta végig kőről kőre a fogolymenet útját, térképezte föl a haláltáborokat, s készítette el ennek az elhallgatott történetnek a dokumentumfilmjét.

E film egyszerre tárja föl az egyedülálló történelmi emlékhely titkait, és állít audiovizuális emlékművet Asinara áldozatainak.

Rácz Erzsébet, Anders Østergaard: 1989-Határon

Magyarország a csőd szélére került 1988 végére. Az állampárt dörzsölt, sokat megélt öregjei egy fiatal, csupán negyvenéves közgazdászt, Németh Miklóst tettek meg miniszterelnöknek, hogy időt nyerjenek, ha pedig jobbra fordul a gazdasági helyzet, megszabaduljanak tőle.

Némethnek viszont más tervei voltak.

A kormányt függetlenítette a párttól és olyan gazdasági-társadalmi reformokat vezetett be, amelyek egy éven belül a vasfüggöny lebontásához és a köztársaság kikiáltásához vezettek.

A kreatív dokumetumfilm nemcsak a rendszerváltó államférfi, Németh Miklós portréja.

Rengeteg archív felvétellel és az irattárakban, visszaemlékezésekben fellelhető anyagok segítségével életre kelti a nyolcvanas évek végét, teljes abszurditásával és időnként thrillerbe illő feszültségével együtt.

Humorral és érzelmekkel teli bepillantást enged a huszonöt évvel ezelőtti események kulisszái mögé.

Budapi János, Lovas Hajnalka: A norvég prímásnő

A világ egyetlen prímásnője, Gjertrud Okland – zenekarával az egész világot meghódítja. Ami 25 évvel ezelőtt összehozta őket, az nem más, mint a a magyar zene szeretete. 

A Gjertruds Sigøynerorkester (Gertrude Cigányzenekar) tagjai a norvégiai Oslóban élnek és komolyzenével, jazz-zel foglalkoznak. Egyébként szimfonikus zenekar tagjai, zenei konzervatóriumban tanítanak.

Szokatlan hobbit találtak maguknak ott fenn, a hűvös északon, ami már szinte életük szerves részévé vált: megszállottan tanulmányozzák a magyarországi népek zenéjét.

A magyar népzenén kívül cigány, és jiddis muzsika is a repertoár része.

A norvég prímásnő

A film életük fontos eseményéről, a 2014-es magyarországi útjukról és a norvégiai előkészületekről, mindennapjaikról, munkájukról készül.

Láthatjuk, hogy a zenekarvezető (a prímás hölgy) Gertude Okland, hogyan „fertőzte” meg a többi zenekari tagot a magyar népzene és a cigány népzene szeretetével.

Elmesélik azt a varázslatos érzést, amikor először hallottak magyar és cigány népzenét, és ami ennél is felemelőbb, amikor Ők maguk játszanak.

Nyári szabadságukat általában Magyarországon töltik és továbbképzést szerveznek maguknak hazai cigányzene prominens tagjaival. Annyira beleszerettek Magyarországba a népzenénken keresztül, hogy már magyarul tanulnak, sőt magyarul énekelnek több népdalt.

Takács Mária: Meleg férfiak, hideg diktatúrák

A másfél órás kreatív, szocio – dokumentumfilm azt mutatja be, milyen volt a rendszerváltozás előtt Magyarországon meleg férfiként élni.

A témának négy fiatal meleg srác ered a nyomába.

Hét idős meleg férfi személyes élményei, a kikért titkosszolgálati akták, a mai társadalmi és jogi környezet tükrében értelmezik az elmúlt 50 évet.

Idős meleg férfiak generációjával foglalkozó film a mai napig nem készült. A film készítői fontosnak tartották ezeket az élettörténeteket megörökíteni, mielőtt azokat a 60 körüli meleg férfiak végleg magukkal viszik.

A történetek jelentős része épp a külvilággal való ütközések, a félelmek, önalávetések vagy szembefordulások dokumentuma. A személyes és kulturális réteg ily módon egymásba íródik.

Az interjúalanyok visszaemlékezésén keresztül a fiatal meleg generáció és a többségi társadalom visszaemlékezése is alakul.

Az idősebbek történeteire a fiatalok reagálnak, saját történeteikkel, véleményükkel megkapjuk a „melegnek lenni – egykor és most” időbeli és térbeli dinamikáját.

A néző alapvetően két dologgal szembesülhet: alig tud valamit ezekről az élettörténetekről, a hazai meleg történelemről, illetve azzal, hogy az egyént és a közösséget megnyomorító személyes és hatalmi technikáknak – közömbösségével vagy éppen közreműködésével- ő is részese volt.

Trencsényi Klára: Reményvasút

A Reményvasút olyan tizenéves fiatalokat mutat be, akik a budapesti Gyermekvasúton találnak menedéket érzelmi és szociális problémáik elől. 

Trencsényi Klára dokumentumfilmjének főszereplői olyan tizenévesek, akik szerint a legjobb dolog a világon a Hűvösvölgy és Széchenyi-hegy között zakatoló Gyermekvasúton szolgálni.

A film arra keresi a választ, hogy a mai anyagi és érzelmi nehézségekkel küzdő kamaszok miért találnak menedéket ebben a múlt történelmét hordozó, ám hiánypótlóan szeretetteljes és biztonságot adó intézményben.

A Balatonról feljáró, vasútmániás Gergő, és a tizenegyedik kerületi ikerpár, Viktor és Kármen, nehéz sorsú kiskamaszok.

Az ő mindennapjaik követésével egy olyan világba nyerhetünk bepillantást, ahová amúgy nincs bejárásunk: 10-14 éves gyerekek osztják meg velünk örömeiket, gondjaikat, miközben a külső szemlélő csak a fegyelmezetten menetelő kis felnőttet látja bennük, aki vonatot meneszt, jegyet kezel, tiszteleg.

Végigkövethetjük, ahogy ezek a gyerekek a felelőségteljes munka és a családi gondok, kamaszkori bájos biztonytalanságok és indulatok között valódi felnőtté érnek.

Haragonics Sára: Szembenézés

“Három év telt el anyukám halála óta, családommal azóta nem beszéltünk erről. Amikor megismertem a barátomat, Manuelt, szembesülnöm kellett azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehet bemutatni valakit, aki már fizikailag nincs velünk. Hogyan lehet elfogadni ezt a hiányt?” – teszi fel a kérdést a rendező, Haragonics Sára. 

szembenézés

A film arra keresi a választ, hogyan találunk feloldozást a lelkiismeret furdalásra és a fájdalomra?

“Családom intim beszélgetései és álmai egy mozaikként állnak össze Mama örökre bennünk maradt létéről és arról, hogy hogyan lehet ezzel a hiánnyal együtt élni” – írja a rendező. 

Varga Ágota: Szülei szeme

Ferike szó szerint a szülei szeme, hiszen a kisfiú szülei vakok – a 11 évet átívelő megható családportré szituációkkal, belső monológokkal teli.

8c6aeaa890c8c23ef493037ce056520b

Kati és Győző átlagemberek.

Ők is mindennapi gondokkal, a szokásos együttélési nehézségekkel küszködnek. Helyzetük mégsem átlagos, mert világtalan emberpárként gyermeket vállaltak. Ferike egészséges.

Születésétől kezdve két éven át időnként felvételeket készítettek náluk, megismételhetetlen helyzetek, belső monológok, küzdelmeik sora megmutatásával Szemünk fénye címmel született meg a sikeres film.

Tíz jelentős nemzetközi fesztiválon szerepelt és rangos díjakat, elismeréseket kapott.

Ferike négy évesen kezdi érteni, hogy szülei nem látnak, és a filmesek kamerái előtt történik a felismerés.

9 – 10 – 11 évesen pedig már a szüleiről gondoskodás felnőttes gondolatokat is ébreszt.

Ő a szülei szeme, szó szerint. Segíti szüleit a maga módján, szinte ösztönösen.

“Hármójuk egymásrautaltsága különösen sajátos és nem problémamentes. Gyakran utaznak, a fővárosba is, pl. múzeumok, állatkert, ilyenkor Ferike a vakvezető, karjába édesapja kapaszkodik, görcsösen. Ferikére támaszkodnak szülei. Nem egy szokványos gyermekkor az övé, élete nem egy átlagos sors, a különleges körülmények és adottságai is erre predesztinálják őt” – írják a filmkészítők. 

Simó Ibolya: Tomi, Ervin és az iskola

Két gyermek útja az iskolába az embert próbáló székely tanyavilág mindennapjai közepette – ezt mutatja be Simó Ibolya filmje. 

Székelyvarság, Hargita megye egyik hatalmas kiterjedésű szórvány települése, vadregényes fenyves erdőkkel, kanyargó patakokkal, ahová a globalizáció hatása még nem ért el.

Az itt lakó emberek a hagyomány és természet közelségében élnek.

Székelyvarságon vannak gyerekek, akik dacolva a téli zord időjárással több kilométert tesznek meg naponta, átkelve hegyen-völgyön, hogy eljussanak az iskolába.

Központi kérdés az “otthonmaradás-elvágyódás”. Megmaradni a nehéz tanyai világban, vagy elhagyva a tanyát, bízva a könnyebb élet reményében továbbtanulni. A film főszereplői: egy első osztályt kezdő kisgyerek, aki először teszi meg az iskolába vezető utat és egy nyolcadik osztályos, aki utoljára tapossa a megszokott ösvényeket.

tomiervinésaziskola

A film azt hivatott megmutatni, hogy a különleges szépségű tanyavilág embert próbáló mindennapjait megélő székely gyerekek hogyan gondolkodnak, miként találkozik életükben a modern kor kihívásaival a sok évszázados tradíció.

Mezősi-Nagy Mariann: Vértanúságra ítélve

A film Romzsa Tódor görög katolikus püspök, vértanú életét és a kárpátaljai görög katolikus papok üldöztetésének történetét dolgozza fel.

A kárpátaljai lókai templom felszenteléséről hazafelé tartó Romzsa Tódor görög katolikus püspök lovas kocsiját Ivány közelében felborítja a felbérelt gyilkosok kocsija, akik a földre került sebesült papot vasdorongokkal agyba-főbe verik. Bár Romzsa Tódor súlyosan megsérül, ekkor még nem hal meg, mert a munkácsi kórház fősebésze megmenti.

A KGB-vel együttműködő főorvos és egy takarítónőként alkalmazott ügynök azonban az éjszakai orvosi ellenőrzés alatt egy injekcióval megmérgezi.

A püspök 1947. november elsejére virradó éjszaka meghal.

1947. november 4-i temetése gyásznap Kárpátalja görög katolikus hívei számára.

A püspök megalkuvás nélküli élete, majd tragikus halála jól példázza mindazt, amivel szembe kellett nézniük azoknak a papoknak is, akik Isten igéjét próbálták meg hirdetni ebben az időben – írják a szinopszisban. 

Az 52 perces dokumentumfilm egyházi méltóságok, vatikáni szakértő, történész segítségével mutatja be Romzsa Tódor püspök életét, üldöztetését s az őt körülvevő történelmi környezetet. A visszaemlékezésekben olyan, még ma is élő papok szólalnak meg, akiknek családtagjai átélték Kárpátalján e korszak rémségeit.

A film bemutatja azt is, hogy a görög katolikus egyház miként élheti ismét virágkorát és ebben milyen szerepe van Romzsa Tódor püspök helytállásának és tanúságtételének.

 +1: Nekem Budapest

A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős rendező osztálya, a tanulmányok befejezése és a diplomafilmek elkészítése közötti egy évben közös munkába kezdett: mikro budget szkeccsfilmet készítettek Budapestről.

A különböző műfajú, nyolc rövid történet a város életét, a budapesti embereket mutatja be egyéni nézőpontból.

Miután a korábbi vizsgafilmek sikeresen szerepeltek nemzetközi fesztiválokon (Cannes, Berlinale), és hazai díjakat nyertek el (Filmszemle, Kritikusok Díja), az osztály tagjai közös filmben mutatják ezt be a közönségnek.

A film készítői Szeiler Péter, Szimler Bálint, Kárpáti György Mór, W. Pluhár Attila, Ferenczik Áron, Reisz Gábor, Bálint Dániel, Kapronczai Erika, Csuja László és Muhi András Pires.

nekembudapest

A szinopszisból:

1.Pramm-pramm-pramm! Tisztelt hölgyeim és uraim! Íme Budapest és az Ő csodás látványosságai: a Parlament, a Budai Vár, a Hősök tere, kihagyhatatlan helyszínek ezek!Ám mindezen látnivalók eltörpülnek az egyetlen igazán fontos kérdés mellett:„Miért vannak olyan messze a székek a hév-megállóban?”

2.Mihály, a Montrealban élő építész egy általa tervezett épület kivitelezése miatt jön haza Budapestre. Amikor éjszaka kimegy a parkba,ahova az épületet tervezte, nem várt bonyodalmakkal kell szembesülnie.

3. Az angyalföldi legendárium megelevenedő figurája,azaz Sándorferije véres csetepatékban hadakozva keresi a szerelmét.Vagy lehet, hogy Sándorferi csak vágyakozik…vagy egyszerűen fantáziál,így próbálja újra és újraírni saját történetét.

4. Egy ember úgy dönt,hogy megváltoztatja életét. Vajon a változás látszata a változás maga, vagy csak egy helyben járás, saját farkába harapó kígyó?

5. Friss filmszakos diplomával a kezében Bálint (27) az első játékfilmjére készül. Lányszereplőket válogat,helyszíneket keres,próbafelvételeket készít. Egyszerre próbálja az apró részletekből összerakni a filmet és saját magát.

6. Egy budai gimnázium földrajz órája. Felelés. Samu Afrika földtörténeti fejlődéséből ad számot a tudásáról.

7. A farkasok egyestés prédára vadásznak. A turista lányok kalandokba keverednek. Anna pedig a végletekig hajszol egy reménytelen szerelmet a részeg éjszakában.

8. A visszahúzódó 15 éves Péter hajnalonta futni jár a Margitszigetre.Egyik alkalommal egy csörgő mobiltelefont talál a szigeten.

A fenti lista persze korántsem teljes, csak az én személyes preferenciámat tükrözi, a Magyar Filmhéten sok-sok további kitűnő rendező munkáit tekinthetitek meg, a programról ITT tudtok tájékozódni. 

***

Girl Power! blog a Facebookon

 

 

***

Kedves olvasó! Köszönöm, hogy betértél! Minden kulturált és építő jellegű hozzászólást örömmel veszek, boldog vagyok, ha párbeszédet kezdeményeztek!

Azonban a kirekesztő, gyűlölködő kommenteket minden esetben törlöm.

Keresd a Facebookon a Girl Power! blogot! Katt a képre:

Girl Power! blog a Facebookon

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!