Girl Power! blog

Ezért jó, ha fákat ölelgetsz: 5 dolog, amit az ökofeministáktól tanulhatsz

Kerülj közelebb a természethez, és hagyj kisebb ökológiai lábnyomot a Földön.

A cikk apropója, hogy egy igen kedves blogger barát, a Pink Dust blog írója zöld hónapot tart a blogján, és felkért, írjak a témában valamit, amivel arra ösztönözhetjük az olvasókat, hogy kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak maguk után, vagy legalábbis hívjuk fel a figyelmüket a környezetbarát(abb) életmódra. Így evidens volt, mi lesz a témám.

Az ökofeminizmussal, illetve a kifejezéssel először egy vegán csoportban találkoztam.

Egy poszt alatt arról alakult ki vita, hogy a vegánok feministák-e, vagy ez nem feltétel, és ehetnek-e húst, és valaki szóba hozta az ökofeministák bizonyos nézőpontjait is arról, ki kit zsákmányol ki a világban. Nagyon izgalmas beszélgetés volt, így egy picit elkezdtem utánaolvasni.  

Imádom a természetet, ráadásul ahogy telnek-múlnak az évek, úgy vágyódom egyre inkább kifelé a városból a zöldbe, de tudom, ez most más kérdés, mindenesetre érzékeny téma ez számomra, és izgalmas, új perspektívákat vetett fel. 

A mindenféle meditációs és jógás elvonulásokon, amiken az elmúlt években részt vettem, az egyik kedvenc elfoglaltságom a fák ölelgetése volt. Persze elsőre idegenkedtem ettől, hisz alapvetően bár van némi vonzalmam a spiritualitás felé, de azért ez akkor is új volt.

Azóta minden lehetőséget megragadok, de komolyan: az erdős túráimon, kirándulásokon, rövid kutyasétáltatás során most is ezt teszem.

Sajnos a kis, és nem túl napfényes lakásomban alig maradnak meg a növények, így otthon nem tudok hatalmas pálmalevelek között élni, de ha egy erdő közepén, egy réten vagy mezőn vagyok, a hangulatom egészen megváltozik,érzem, ahogy töltődök, ahogyan helyre áll minden a szívemben. 

A természet mi magunk vagyunk, és nagyon fontos, hogy milyen kapcsolatban állunk vele életünk során  – és talán még fontosabb, hogy mit hagyunk magunk után a következő generációknak. 

mad max

Az 1970-es években a figyelem középpontjába került a nők és a környezet kapcsolata, miután Ester Boserup megírta A nők szerepe a gazdasági fejlődésben című könyvét. 

A 80-as évektől kezdve a politikai döntéshozók és a kormányok igyekeztek egyre tudatosabban szem előtt tartani a környezet és a gender-ügyek kapcsolatának kérdését. 1991-ben a Világbank például kijelentette, hogy

“a nők alapvető szerepet játszanak a természeti erőforrások kezelésében, beleértve a talaj, a víz, az erdő és az energia kérdését… és gyakran hagyományos és modern tudással rendelkeznek a minket körülvevő természetről”. 

Az ökofeminizmus kifejezést Francoise d’Eaubonne használta először 1974-ben a „Le feminisme ou la mort” (Feminizmus vagy halál) című kötetében.

Az ökofeminizmusban összekapcsolódnak a radikális feminista nézetek az ökológiai mozgalmak ideológiájával: az ökofeminista szerzők párhuzamot vonnak a természet kizsákmányolása és a nők elnyomása között

A fogalom nem kizárólag a nő és a természet viszonyára utal, hanem arra is, hogy az ember hogyan viszonyul a Földhöz és a Nőhöz például politikai, erkölcsi, egzisztenciális történelmi, gyakorlati, metodológiai, teoretikai, vallási, irodalmi vonatkozásokat szem előtt tartva. 

watermax-670x275

Patkós Csaba A globális népesedés humánökológiája című írásában olvasható a következő pár sor az ökofeminizmusról: ” A nemek közötti kapcsolatokat alapvetően az egyenlőtlenség jellemzi, a feministák szerint pedig a nők alávetettségének világszerte más-más okai lehetnek. Egyes értelmezések ezt az alávetettséget hozzák kapcsolatba az ember és a természet közötti kapcsolattal is: amit az ember természetfeletti uralmának nevezünk, végső soron nem más, mint egyes emberek uralma a többiek felett, a természettől elragadott eszközökkel” – írja. 

Az ökológiai feminizmus, vagyis az ökofeminizmus szerint a természet áldozat, akárcsak a nők a patriarchális társadalomban.

Az ökofeminizmusnak többféle megközelítési módja létezik, az ökofeminista gondolatokból pedig különböző reformmozgalmak születtek, mint például a nő-orientált Chipko-mozgalom, ami 1974-ben indult az indiai Reniből.

tumblr_noes98yitt1ssw0m8o6_1280-670x450 

 

Vandana Shiva indiai tudós, ökológus és feminista az ökofeminismust azzal tette ismertté, hogy a Chipko-mozgalomról írt, amely révén világszerte elterjedt a faölelés

A Chipko-mozgalom neve szó szerint átölelés jelent: onnan ered, hogy az indiai falusiak, különösen a nők a fákat átölelve, saját testükkel védték az erdőket a kivágás ellen.

Vandana Shiva

Vandana Shiva a Földanya, az erdők, a vizek és a vetőmag élharcosa, és a nonprofit Navdanya (kilenc mag) tudományos, technológiai és ökológiai kutatóalapítvány alapítója és igazgatója, amely Indiai farmerokat oktat az erőszakmentes és változatos mezőgazdaság alapelveire.

A tudósnő a jelenlegi gazdasági modellt egyszerűen csak a „kapzsiság gazdaságának” nevezi. 

“A nők azért védelmezik erdeiket, mert az erdőirtás és annak túlzott kizsákmányolása, árvizeket, és szárazságot, földcsuszamlásokat, és katasztrófákat, üzemanyag és takarmány hiányt okoznak. Az erdőirtás továbbá magával hozza a források és patakok eltűnését, arra kényszerítve az asszonyokat, hogy sokkal messzebbről biztosítsák a vízellátásukat”

írta beköszöntőjében, amelyről a Népszava számolt be. 

chipko_2004

Az ökofeminizmuson belül legfontosabb témakörök a következők:

  • a környezet kizsákmányolása

  • a környezetszennyezés hatása a nőkre és a gyerekekre, valamint

  • a szegényekre és bennszülöttekre a fejlődő országokban,

  • a nők és a bennszülöttek alternatív és fenntartható gyakorlatai a természetben

    Az elméletekről bővebben itt olvashatsz

 

Az ökofeminizmust jól szemlélteti a Mad Max című film, amely pont arról szól, amit a mozgalom képvisel.

A filmben megjelenített kapcsolat a nők, illetve a természet kizsákmányolása között szembetűnő, és bár nem hajtóereje a kasszasikereket halmozó filmnek, ám mégis fontos tézise a környezeti pusztítás, mint egyfajta erőszakos elnyomás.

Napjainkban a helyzet nem sokat változott, és különböző kihívásokkal kell szembenéznünk, mint a globális felmelegedés, a génmódosított termékek, a társadalmi igazságtalanságok, a globalizáció, a migráció, vagy épp az éhínség és a szegénység.

A természet átalakításának, valamint a gazdaság saját javára való felhasználásának pozitív hatásait illetve létjogosultságát sokan megkérdőjelezik, főleg, ha a profitorientált, néha ész nélküli visszaéléseket, környezeti kincseink kihasználását.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy az ökofeministák célja, hogy a női tulajdonságok, jellegzetességek ugyanolyan hangsúlyt kapjanak, valamint megítélésük is egyenrangú legyen, az ökofeminista irányzat pedig ezáltal azt kívánja elérni, hogy a nők egyenjogúsítása nem elférfiasodásban, hanem sajátságaik megőrzésében és a társadalom átalakításában valósuljon meg.

treehug

A végére hagytam egyfajta konklúziót, amiből inspirálódhatunk, és néhány dolgot megfogadva legalábbis tudatosabban tudjuk élni a mindennapjainkat. 

  1. Tiszteld a természetet!

    Ölelgess fákat: habár most már tudjuk, a faölelés elsősorban az erdőirtások ellen terjedt el, ám sokan számolnak be pozitív hatásokkal. Ez egyszerűen azért lehetséges, mert a környezetben kisimulunk, a növényekkel való kapcsolat egyértelműen és bizonyítottan javítja a kedélyünket. Természetgyógyászok régóta alkalmazzák a faterápiát. Ezen kívül figyelj a szemétre, ne szennyezd a környezeted. 

  2. Ne pazarolj!

    Nem kell túlragozni: annyit vásárolj, amennyire éppen szükséged van, legyen szó ételről, vagy akár ruháról. 

  3. Légy te a változás!  

    Hallasd a hangod! Állj ki az igazságtalanság ellen, védelmezd a gyengébbeket, ne süsd le a szemed, ha igazságtalanságot látsz, és ne hagyd magad kizsigerelni, sem a kapcsolatodban, sem a munkahelyeden, sem sehol máshol. Segíts másokon és soha ne hagyd abba a küzdelmet egy jobb cél érdekében. 

  4. Hallgass az ösztöneidre!

    Légy akár spirituális ember, vagy racionális lény, találj vissza önmagadhoz, a belső forrásodhoz. Néha merülj el önmagadban, maradj csak csendben, és figyelj önmagadra. 

  5. Gazdálkodj!

    Egyrészt okosan, másrészt akár otthon: ültess zöldséget, gyümölcsöt, vagy ha ezt nem teszed, járj termelői piacra, támogasd a kis gazdálkodókat, keresd a házit. 

+1 tipp a végére:  

Nézz inspiráló filmeket, amik a nők és a természet kapcsolatáról szólnak. Az én témába vágó kedvenceim:

King Kong

A méhek titkos élete

Mad Max

Gorillák a ködben

Wild

Gorillák a ködben c. film, Sigourney Weaver főszereplésével

Gorillák a ködben c. film, Sigourney Weaver főszereplésével

***

Gyere és csatlakozz a Girl Power! közösségéhez a Facebookon is. 

girlpower

 

***

Kedves olvasó! Köszönöm, hogy betértél! Minden kulturált és építő jellegű hozzászólást örömmel veszek, boldog vagyok, ha párbeszédet kezdeményeztek!

Azonban a kirekesztő, gyűlölködő kommenteket minden esetben törlöm.

Keresd a Facebookon a Girl Power! blogot! Katt a képre:

Girl Power! blog a Facebookon

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!