Girl Power! blog

“Nem törekednék stresszmentes életre” – interjú egy mentálhigiénés szakemberrel

Bánfi Ilona mentálhigiénés szakember irodistából vált stresszkezelés szakértővé, hiszen ő maga is megtapasztalta, hogy az állandó stressz milyen bajokhoz, problémákhoz vezethet. Vele beszélgettem többek között a multitasking problémájáról, “gyerekstresszről”, arról, milyen kihívásokkal szembesülnek a mai városi nők, valamint arról is, hogy a növények milyen hatással lehetnek ránk. 

Mennyire követed a stresszkutatással kapcsolatos tanulmányokat, újdonságokat?

A stresszel foglalkozó kutatásoknak és szakirodalmaknak már több évtizedes múltja van, hiszen a stresszelmélet megalkotója, a magyar származású Selye János már 1936-ban publikálta első cikkét a témáról. Azóta több ezer kutatás, könyv és cikk jelent meg a témában, de a stressz iránti tudományos érdeklődés a mai napig is jelentős. Természetesen a már eddig megismertek mellett igyekszem folyamatosan követni a legújabb eredményeket is.

A legutóbb megjelent paradigma: a „stressz napos oldala” például roppant szimpatikus számomra. Mélyen tudok azonosulni azzal a pozitív hozzáállással, amely többek között Kelly McGonigal könyvében, a Stressz napos oldalában is megfogalmazódik a stresszel kapcsolatban, vagyis, hogy a stresszel kapcsolatos szemlélet és beállítódásváltozás segítségével a stressz javunkra is fordítható, az azzal kapcsolatos energiákat, feszültségeket támogató módon is használhatjuk. 

Selye János előtt is létezett a stressz, csak épp még nemigen tudták, mi az. 

Stressz mindig is volt, van, lesz. Legalább is, amíg a világon élőlények élnek. Tulajdonképpen nem is igazán beszélhetünk önmagában stresszről. Inkább stresszor-ról és stressz reakcióról. A stresszor a stresszt okozó jelenség vagy esemény, a stressz reakció pedig az, ahogyan erre testileg és pszichésen reagálunk. Tulajdonképpen egy genetikailag kódolt biofizikai rendszer, amely ősember korunktól kezdve a túlélést biztosító vészhelyzet üzemmódra lett kitalálva.

A hatásmechanizmust ismerte fel és írta le Selye János, és azóta foglalkozunk ezzel, mint egészségkárosító tényezővel.

Bánfi Ilona stresszkezelés szakértő

A kifejezést egyébként Robert Hooke 17. századi építész használta először. Ő hidakat, tornyokat tervezett, és ennek kapcsán írta le, hogy a stressz pont az, ahol a feszültség és a terhelés a legnagyobb, és ahol a szerkezet a romboló természeti erők hatására leginkább ki van téve az összeomlás veszélyének.

Van valamilyen kísérlet, ami a te életedre, módszereidre hatással van-volt?

Nem tudnék egyet kiemelni. Pedagógiai, pszichológiai és mentálhigiénés tanulmányaim során, illetve az azóta olvasott szakirodalmakban rengeteg érdekes és fontos kutatásról olvastam. A stressznek az egészségre gyakorolt hatásáról mára már talán elég sokat tudunk, ezért mostanában inkább a beállítódás változással kapcsolatos, illetve a legújabb neurobiológiai és kvantumfizikai kutatások eredményei ragadnak meg. Candence B. Pert kutatásai az érzelmek és az agyi neuron-pályák átalakulásáról, illetve a Kelly McGonigal publikációiban szereplő beállítódás változásban rejlő óriási lehetőségek nagy hatással vannak a stresszkezeléssel kapcsolatos tevékenységemre is.

Térjünk át akkor picit a blog tematikájához: a mai városi nőknek milyen stresszhatásokkal kell megbirkózni?

Tapasztalataim szerint a szokásos és már ismert stressz források (például munkahely, gyerekek, egészség, teljesítmény, magánélet-munka egyensúly, családi konfliktusok, stb.) mellett a legkomolyabb faktor mostanában a „multitasking” probléma, vagyis az egy napra jutó feladatok és tevékenységek tömkelege. És nem csak ezek mennyisége, hanem sokrétűsége is meglehetősen túlterhel bennünket.

A pin-kódok, űrlapok, hivatalok, ügyintézések, igazolások, bevallások, időpont foglalások, megbeszélések, intéznivalók végtelen sora vár ránk nap, mint nap a mindennapi alapvető feladataink mellett. Folyamatosan zúdulnak ránk az információk, emailek, viber, sms, és messenger üzenetek, cikkek, oldalak, reklámok, amelyeket nem győzünk befogadni, reagálni rá és feldolgozni.

Szabad másodperceinkben pedig a rendelkezésre álló millió információból próbáljuk összerakni – sokszor szinte szorongva – az életünket. Vajon ezen a héten mi éppen a legkorszerűbb prezentációs forma, a legegészségesebb vacsora, a legkevésbé káros sampon, legbiztosabb módszer, legjobb iskola, legstabilabb munkahely, és legkisebb stresszel járó élet. És hogy jaj, mi lesz, ha mindezekre nem találjuk meg a biztos választ? Mindezek rettenetesen megterhelőek pszichésen, és nagyon fontos, hogy mindezzel szemben rendelkezzünk védekező módszerekkel és stresszkezelési technikákkal.

A férfiak vagy a nők stresszesebbek?

Úgy látom, nagyjából egyforma a nőket és férfiakat érintő stressz „mennyisége”. Ugyanakkor megítélésem szerint a nőknek több és többféle eszköze van ennek kezelésére. Egy kávézás a barátnőkkel, jóga, tánc, önismereti lehetőségek, különböző kreatív tevékenységek, – ezekkel inkább élnek a nők. A férfiak között – bár javulni látszik a helyzet – mégis kevesebben vannak, akik a nehézségeiket felvállalva szem előtt tartják, hogy tegyenek magunkért valamit.

Ugyanakkor a nők között gyakoribb, hogy a felismert, megfogalmazott igény ellenére sem tudják ezt érvényesíteni, és a hétköznapok forgatagában végül a saját szükségleteik lesznek az utolsók, vagyis sok esetben, bár a felismerés és az igény meglenne, mégsem jutnak el kávézni, tornázni, vagy fotó tanfolyamra.

Van olyan, hogy gyermekstressz?

Az ezzel foglalkozó tudományterület nem különít el gyermekstresszt, bár a hatásmechanizmus és a reakció természetesen gyerekek esetében is ugyan úgy fennáll. Ilyen értelemben tehát a gyerekeknél is előfordulhatnak a stresszből származó problémák. Ahogy a felnőtteknél, úgy gyerekek esetében is a családi, iskolai, közösségi életből fakadó terhek jelenthetik ennek formáját, és testi, illetve pszichés tünetek formájában nyilvánulhat meg. A jó hír azonban az, hogy ennek kezelésére is remek módszerek vannak, mint például az autogén tréning gyerekekre adaptált változata, a diák-relax, vagy a gyerek-agykontroll tanfolyamok.

Korosztályonként változik a stresszfaktor?

Egyrészt igen, hiszen egészen más élethelyzeteket és problémákat élünk meg életünk különböző szakaszaiban. Más kihívásokkal találkozunk, más feladataink vannak, és pontosan az életszakaszok sajátosságai miatt ezek többnyire olyan kihívások, amelyekben még nincs tapasztalatunk, ezért újabb és újabb képességeinket, más erőforrásaink mozgósítását igénylik, már nem „élünk meg” az addig bevált eszközeinkből.

Másrészt a stressz nagyon szubjektív jelenség. Ugyan az esemény egyikünk számára stressz, másoknak nem, hogy nem probléma, de esetleg akár lelkesítő élmény is. Például sokaknak akár pár fős csoport előtt nyilvánosan beszélni, egy munkahelyi értekezleten megszólalni, prezentálni, nagyon komoly stresszt okozó helyzet. Másoknak ugyanez inspiráló és vonzó lehetőség képességei megmutatására, a siker megélésére. Megint másoknak pedig teljesen indifferens élmény. Ezért is éljük meg olyan sokféleképpen.

Szerinted létezik stresszmentes élet? Ha igen, milyen az?

Inkább azt mondanám, nem törekednék stresszmentes életre. A stressz ugyanis – jól kezelve – az élet sava, borsa. Tehát a stresszmentes élet tulajdonképpen életmentes élet lenne. A megközelítésem inkább az, hogy stressz márpedig volt, van, lesz, amíg a világ, világ. Jól tesszük tehát, ha megismerjük a saját viszonyunkat a stresszel, és megtanuljuk a lehető legoptimálisabb mértékben azt kezelni és kompenzálni.

Szerencsére a stresszkezelés világában erről már nagyon sokat tudunk, és számos módszer, technika és lehetőség van arra, hogy ezeket a mindennapi életünkbe beépítve hatékonyan alkalmazni tudjuk. Ez tanulható és gyakorolható. A stresszkezelés tréningeken épp ezeket az ismereteket és módszereket lehet elsajátítani. A tréningek elérhetőek cégek számára is, tehát a munkahelyeken is lehetővé válik a közvetlen stressz kezelés. De személyre szabott egyéni és csoportos stresszkezelés tréningek magánszemélyek számárai is indulnak rendszeresen.

Vannak a tréningeken kívül más módszerek is? Nemrégiben olvastam valahol, hogy például a növényeknek hihetetlen stresszoldó hatásuk van.

Igen, a növények például nagyon kellemessé tehetik a környezetünket, és ez jó hatással lehet a közérzetünkre is. Fontos felismerni, hogy rengeteg lehetőség van arra, hogy napi szinten gondoskodjunk a stressz szintünk optimalizálásról. Legfontosabb „recept”, hogy legyen része a mindennapjainknak olyan tevékenység, amely azokat a területeken segít jobban érezni magunkat, ahol a stressz „támad”. Vagyis három szinten: testileg, érzelmileg, mentálisan. Erre – Bagdy Emőke könyvének alcímét idézve – három alapvető stresszkezelési módszer van: „kocogás, kacagás, lazítás”.

Ezen belül szinte mindegy, hogy ki, milyen módszerrel él, a lényeg, hogy számára feltöltődést, nyugalmat, harmóniát, örömöt jelentsen.

A cikkre utalva, ebben a növényeknek nagy szerepe lehet, különösen azok számára, akiknek fontos a természet közelsége. De egy képzőművészet iránt fogékony ember számára ez lehet egy szép festmény, vagy egy jó fotó. Másnak a szerettei fényképe, vagy számára fontos idézet, felirat segíthet ebben. Sokaknak néhány tornagyakorlat, de akár a kötés, horgolás, vagy bármilyen kreatív tevékenység az, ami a lelki egyensúlya megtartását napi szinten támogatja. A tréningeken megtanulható kézzelfogható stresszkezelés és stresszoldó módszerek és technikák mellett a nevetés, a rendszeres mozgás és bármilyen relaxációs módszer (pl. autogén tréning, légzés technika, meditáció, progresszív relaxáció, agykontroll, stb.) elsajátítása az, amivel rengeteget tehetünk magunkért a stresszel szemben.

Te is irodai környezetből érkeztél a stresszmenedzsment világába. Döntöttél és váltottál. Sokat változott az életed, gondolom. 

Az egyetem után, friss diplomásként óriási szerencsének és megtiszteltetésnek éreztem, hogy bekerülhettem egy oktatáskutató intézet csoportjába, ahol nagy nemzetközi és hazai tanulói tudásszint-mérő kutatásokat végeztünk. A szakmán belül magas presztízsű, érdekes, különleges terület volt ez, sok komoly feladattal, szakmai lehetőséggel, nemzetközi kitekintéssel. Ráadásul ritka kellemes hangulatú, vidám, családbarát munkahely volt, annál jobbat elképzelni sem tudtam volna.

Három gyerek és 9 év gyes után óriási lelkesedéssel, tettvággyal és örömmel tértem vissza. Én voltam a legjobban meglepődve, amikor pár hónap elteltével egyre inkább azt éreztem, hogy már nem szeretem, nem motivál, és valami mást szeretnék. Másfél év kellett a döntésig, mire végképp kiderült számomra, hogy mivel már egyáltalán nem élvezem, és nem vagyok motivált az oktatáskutatás területén, ezért már szinte nem is tudtam megfelelő színvonalon ellátni a feladataimat, és egyre nehezebben viseltem a napi irodai jelenlétet is.

Elkezdtem azon gondolkozni, hogy vajon mit is szeretnék csinálni, és megfogalmazódott bennem, hogy emberekkel kapcsolatos, mozgalmas,  alapvetően segítő jellegű tevékenységet szeretnék végezni. Az íróasztalomnál ülve azon gondolkoztam, hogy ha viszont ez így van, hogy ezt már biztosan nem, akkor hol, mit, hogyan csinálhatnék? Éreztem, hogy van valami olyan terület, tevékenység, munka, amit örömmel és lelkesen csinálnék. De nem csak, hogy fogalmam sem volt, hogy pontosan mi az, de szinte még a körvonalait sem láttam. Talán csak az „illatát éreztem.” Aztán egy újabb kudarcba fulladt tanulmányírási kísérletem után muszáj volt kitalálnom, hogy mi innen a kivezető út. Ekkor jutott eszembe, hogy 10 évvel korábban azért végeztem el egy masszázs tanfolyamot, mert nagyon vonzott és érdekelt a masszázs, és szívesen masszíroztam a családtagokat, barátokat.

A fizikai segítségen túl, érdekeltek a masszázs közbeni beszélgetések, a helyzet pszichológiai vetületei is. Úgy éreztem, bármi is az, ahova szeretnék eljutni, most innen a masszázson keresztül vezet oda az út. Ezek után megvettem egy hordozható masszázs ágyat, és úgy gondoltam, munka mellett (akkor 6 órában dolgoztam) kialakítok egy kis magánpraxist, és szépen lassan átevezek majd oda. Aztán, hogy, hogy nem, az egyik legjobb barátnőm épp akkor kezdett el egy saját vállalkozást, és a helységben, amit ahhoz béreltek, épp volt egy erre a célra tökéletesen megfelelő kis szoba. Felajánlotta, hogy rendezzem be ott a masszázs kuckót, és csináljam. Ez a rész tehát elindult, én még egy fél évre átkértem magam egy másik munkakörbe, ahol már nem kellett tanulmányírással foglalkozom, de fél év múlva felmondtam, és már csak a masszázsra koncentráltam. Illetve már rég nem csak a masszázsra, mert eközben megismertem és megtanultam az Access Bars nevű stresszoldó, blokk oldó kezelést is, és jelentkeztem a Károli Gáspár Egyetem mentálhigiénés segítő képzésére.

Ehhez társult még az autogén tréning megismerése és az oktatói képzés elvégzése. Mára tehát mentálhigiénés segítőként, Access Bars és autogén tréning terapeutaként tevékenykedem.

A váltáshoz sok elem (anyagiak, hely, idő, lehetőség, kötelezettségek, stb.) összehangolására van szükség. Nekem akkor ezek épp rendelkezésemre álltak, de ha csak egy elem is hiányzott volna, nem tudtam volna ezt meglépni, vagy ha igen, nem lett volna szerencsés, nem sült volna jó el.

Szóval mindenkit bátorítasz, váltson. Ha másért nem, hát a stresszfaktor miatt.

A stresszkezelésben fontos szempont, hogy minden stresszhelyzet sokkal jobban viselhető, ha egyrészt értelmet tudunk adni a helyzetnek, másrészt belátható időtávot látunk magunk előtt. Az ilyen helyzetben lévő embereknek tehát azt javaslom, gondolják át az okaikat, céljaikat és a rendelkezésre álló lehetőségeiket. Ha van legalább térdig érő víz a medencében, akkor ugorjanak, de akkor is inkább egy kisebb hasast, mint egy nagy fejest. Ha pedig úgy tűnik, hogy egy csepp víz, egy ici-pici hullám sincs, akkor vegyék számba mindazokat az okokat, és érveket, ami miatt arra a belátásra jutnak, hogy most nem ugranak. Erre alapozva egészen máshogy éljük meg, azt a belső döntést, hogy „ezért, ezért és ezért most még nem lépek”. Aki szereti a mérföldköveket, kitűzhet magának feltételeket, és határidőket, amikor újra átgondolja a kérdést. És amennyiben ennek mentén pillanatnyilag úgy dönt, hogy marad, akkor gondolkozzon azon, hogy hogyan tudná a maga számára minimalizálni a kellemetlenségeket, maximalizálni a hasznokat és elviselhetővé tenni azt az időt, amíg még marad. Esetleg jöjjön el egy egyéni vagy csoportos stresszkezelés tréningre, ahol ehhez segítséget kaphat! 

Akik pedig nem szeretnének váltani, viszont feszültségek vannak a munkahelyén, vagy saját magával, a helyzetével szemben, és úgy érzi, ezzel nem tud megbirkózni egyedül, az kérjen segítséget. Szerintem ez a legfőbb felelősségünk magunkkal szemben: reflektálni a helyzetünkre, arra, hogy hogy érzem magam, illetve meghallani, vagy akár megkérdezni a környezetünkben lévőket, hogyan látnak engem, vagy a helyzetemet. És ha mindezek alapján úgy ítéljük meg, hogy valami nincs egészen rendben, akkor: kérjünk segítséget!

A segítséget jelentheti egy munkahelyi konfliktusmegoldásra irányuló kezdeményezés, munkahelyi beszélgetések, változásra irányuló javaslatok. Segítség lehet, ha a családtagjaihoz, szeretteihez, barátaihoz fordul és velük beszéli meg a problémát. Ha azonban erre nincs lehetőség, vagy nem hoz tartós eredményt, akkor érdemes szakértő segítségét kérni.

Mit gondolsz arról, hogy vitaminokkal, készítményekkel lehet befolyásolni a stressztűrő képességünket?

A reklámokban azért hiszek kevésbé, mert mint tudjuk, nem igazán érdekmentesek és semlegesek. A „nincs idő a fájdalomra” típusú reklámok miatt kifejezetten haragszom, hiszen akár egy fejfájás is jelezheti, hogy fáradtak, kimerültek, túlságosan stresszesek, betegek, vagy akár csak dehidratáltak vagyunk. Sokkal inkább a tünet mögött meghúzódó hiányokra és szükségletekre kellene figyelnünk, mint gyorsan elnyomni a tünetet. Persze ez nem azt jelenti, hogy szenvedjük végig a napot egy fejfájással, de azzal az üzenettel, hogy gyakorlatilag nincs időnk magunkra és a problémáink megoldására, nem tudok azonosulni.

Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a jó minőségű vitaminok és ásványi anyagok szedése fontos lehet, hiszen az alapvető egészséges működésünkhöz szükséges elemek és vitaminok hiányában még stressz nélkül is veszélyben az egészségünk. A stressz reakció biofizikai mechanizmusának pedig része az, hogy a stresszes állapot idején az immunrendszer tompul, blokkolódik, tehát eleve nehezített az egészség fenntartása. Mivel a hosszan fennálló és kezeletlen stressz reakció közvetlen károsító hatással van a szívműködésre, a keringési rendszerre, emésztésre, izmokra, ezért indokolt lehet ezek támogatása különböző étrend kiegészítők szedésével. Természetesen szakértő javaslatára és segítségével. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy a vitaminok szedése önmagában még nem fogja csökkenteni a stresszt, nem helyettesíti a mozgást és a relaxációt, és különösen nem fogja megoldani a kiváltó problémákat, helyzetek, és konfliktusokat.

Hogyan néz ki nálad egy egyéni kezelés, és az előadásaidon milyen információkat tartasz fontosnak átadni a hallgatóságnak?

Az egyéni stresszkezelés általában egy 10 alkalomból álló, együttműködésen alapuló folyamat. Ennek során a sor kerül a stresszel kapcsolatos legfontosabb ismeretek megbeszélésére is, hiszen nem tudunk a stresszel foglalkozni, ha nem ismerjük, hogy pontosan mi is az, hogyan és miért úgy működik, hogyan hat ránk, és milyen következménnyel járhat a hatása. Ezután a személyközpontú pszichológia alapjaira épülő beszélgetések mentén feltárjuk az egyéni stressz faktorokat, számba vesszük a korábbi megoldási módokat, megküzdési stratégiákat. Ránézhetünk a szerepkonfliktusokra, élethelyzetekből, életszakaszokból, eredő nehézségekre.

Ezután sor kerül a konkrét stresszkezelés elsajátítására, a lehetséges megküzdési stratégiák számba vételére, és számos olyan stresszkezelési módszer és technika megismerésére, megtanulására, amelyek hatékonyan alkalmazhatók a mindennapokban. Amennyiben az egyén esetében ez indokolt, foglalkozunk az időmenedzseléssel, konfliktus kezeléssel, asszertív kommunikációval, munka és magánélet egyensúlyával is, és az ebből fakadó problémákra is kézzel fogható módszereket és megoldásokat találunk.

Az egyéni stresszkezelési folyamatnak mindemellett része a rendszeres relaxáció, néhány hasznos relaxációs technika elsajátítása is, valamint 1-1 masszázs és Access Bars kezelés is.

A folyamat közben létrejön egyfajta beállítódás és szemléletváltás is, amelynek hatására az egyéni felismerheti a számára stresszt okozó helyzetekben, és a saját megküzdésében rejlő értékeket, erőforrásokat is. Ennek hatására hosszú távon is megváltozik a stresszhez való viszony, létrehozva egy tartós és testi-lelki egészséget támogató stresszkezelési képességet, attitűdöt.

A csoportos stressz kezelési tréningeken, illetve a céges tréningeken a folyamat elemei ugyan ezek, azzal a különbséggel, hogy bár kisebb a hangsúly az egyéni történeteken, a hatékonysághoz viszont hozzájárulnak a csoportos forma előnyei, és az abból származó értékek.

A munkahelyi stresszkezelést, illetve erre irányuló megoldásokat (pl. tréningek, vagy egyéb munkahelyi stresszkezelésre irányuló tevékenységek) szükségességét egyébként a munkavédelmi törvény is előírja, de nem csak ezért érdemes élni vele. Komoly szervezetfejlesztő, betegség és fluktuáció megelőző, és csapatépítő hatása van, illetve ma már az „empolyer branding” szempontjából is elengedhetetlen tényező.

***

Kedves olvasó! Köszönöm, hogy betértél! Minden kulturált és építő jellegű hozzászólást örömmel veszek, boldog vagyok, ha párbeszédet kezdeményeztek!

Azonban a kirekesztő, gyűlölködő kommenteket minden esetben törlöm.

Keresd a Facebookon a Girl Power! blogot! Katt a képre:

Girl Power! blog a Facebookon

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!