Girl Power! blog

10 film, amelyben valóban szexeltek a színészek

Nemrégiben nagy port kavart az Utolsó tangó Párizsban című film vajas jelenetéről szóló hír, amely szerint Bernadro Bertolucci rendező egy interjúban elárulta, hogy a film kulcsjelenete, amiben a férfi főszereplő, Marlon Brando megerőszakolja a női főhőst – és egy darab vajat használ síkosítóként -, nem, vagy legalábbis nem ilyen formában szerepelt az eredeti forgatókönyvben.

Brando és Bertolucci közvetlenül a jelenet forgatása előtt, reggeli közben találta ki a végleges, erőszakról szóló jelenetet, és direkt nem szóltak erről a női főszereplőnek, az akkor 19 éves Maria Schneidernek- írták a lapok. 

“Azt akartam, hogy Maria érezze, és ne eljátssza a megaláztatást és a dühöt. A nő, és nem a színésznő reakcióját akartam megmutatni” – mondta akkor a rendező.

Egész Hollywood felbolydult, majd nyilatkozott az operatőr, aki azt állította, nem történt nemi erőszak a filmben.

Ezt azért tartottam fontosnak megemlíteni a felvezetésben, mert számos filmben a színészek teljes beleegyezésével – nem pedig erőszakkal, átverve őket –  valódi szexjelenet történt, vagyis igen, a színészek igazából szeretkeztek, mert a rendező úgy látta, így hitelesebb lesz egy-egy jelenet.

Olvasgattam a témában, így bukkantam a Marie Claire listájára, amely (többek között, nem mindet említem meg) a következő filmeket tartalmazza: 

Shortbus

A 2006-os film középpontjában az orgazmus áll. A film egyik ikonikus jelenete, amikor James lemegy gyertyába, hogy egy igazán nyakatekert pózban kielégítse saját magát.

A Shortbus amúgy egy New York-i szórakozóhely, ahol hétvégente hatalmas orgiákat csapnak. A Port.hu úgy fogalmaz: “a film a nyíltan ábrázolt szexualitással, és nem is “egyszerű” nemi aktusokat tartalmazó jeleneteivel vívta ki magának a híres és hírhedt megjelölést.”

9 dal

Az angol film egy szerelmi kapcsolatot dolgoz fel, és bizony tele van szexjelenettel.

A cím nyolc rockzenekar által játszott kilenc dalra utal, amelyre a főszereplő férfi visszaemlékezik, ahogyan korábbi kapcsolatára is.

A mozi ellentmondásos fogadtatásban részesült, mivel valódi, sokszor orális szex is van benne, valamint egy igazi ejakulálás is látható. 

A barna nyúl

Az amerikai-japán-francia filmdráma filmplakátján is már orális szex látható, és persze a film maga is nagyon nagy port kavart (a plakáton a filmben szereplő Chloë Sevigny térdel a rendező előtt).

A filmben pedig szintén van orális szex, olyannyira, hogy a színésznő ügynöke is kiakadt a jelenetre – azóta már nem is dolgoznak együtt. 

Idióták

Részlet a Wikipédiából, csak hogy árnyaltabban láthassuk a képet:

 A történet kezdetén egy étteremben rendkívül kínos hangulatot teremt egy értelmi fogyatékos a vendégek zaklatásával. Ezután megfogja egy nő (Karen) csuklóját, és ápolója dorgálása ellenére magával viszi. A társaság beül egy kocsiba az ijedt Karennel, és ekkor derül ki, hogy senki sem őrült, csupán megjátsszák az idiótát. Miért? – kérdezi Karen, s erre a kérdésre a film is megpróbál választ adni. Az „idióták” lakóhelye egy villa, ahová velük tart Karen is; felvetve a kérdést: ki lehet ő, miért nem vágyik haza? A filmet néha interjúk szakítják meg, s a szereplőket Karenről is kérdezik, ők pedig mesélnek, véleményt mondanak. 

A szakirodalom a könyvről azt írja, hogy Lars von Trier filmje a Dogma95 szellemében készült: a színészek teljesen szabadon, életszerűen játsszanak, valódi helyszíneken, szabadban, természetes fényben.

Ez a mozi egy picit kilóg a sorból, hiszen a szexjeleneteket a színészek szimulálják – ugyanakkor az egyik jelenetben valódi pornósok szerepelnek és szexelnek. 

Portyán

A Portyánt (Cruising) 1980-ban mutatták be.  William Friedkin alkotása Gerard Walkernek, a The New York Times riporterének könyvén alapul: a regény egy olyan gyilkosságsorozatról szól, amelynek homoszexuálisok voltak az áldozatai. A mozi kivágta a biztosítékot a melegek körében, akik szerint a film egyoldalú, előnytelen képet fest róluk, azt sugallja, hogy a meleg életformának az erkölcstelenség, a bűnözés és az erőszak szerves része, és a kritikusok sem voltak kivétel nélkül megelégedve az alkotással. 

A filmet számos külső helyszínen, így például East Village-i melegbárokban és a Central Parkban forgatták. A bárjelenetekben látható statiszták valóban homoszexuálisok voltak, akiket úgy instruáltak, hogy csináljanak mindent úgy egymással, ahogy egyébként, a való életükben szokták.

Ugyanakkor arról szó sem lehetett, hogy ezek a valódi szexuális akciók teljes egészében bekerüljenek a filmbe, hiszen az  a forgalmazási csőddel egyenértékű „X” besorolással járt volna együtt.

Később a vágás során Friedkin állítólag manipulálta azt a gyilkosságról szóló epizódot, melyben az áldozatot az ágyban késelik meg: állítólag egy melegpornóból származó képkockákat vágott be a jelenetbe, hogy érvényesítse az ún. Kulesov-hatást (egy film vágása során két egymás után következő jelenet esetén a második jelenettel lényegesen módosítható az elsődleges jelenet értelmezése)

Homoszexuális aktivisták a legkülönbözőbb módszerekkel igyekeztek meggátolni a forgatást.

(Jó hosszú és alapos leírás sok helyen található a filmről, de a Wikipédia sem rossz). 

Intimitás

“Jay és Claire szerdai találkozásai nem szólnak egyébről, mint a szexről: nem kérdeznek egymástól semmit, és tartják magukat ahhoz a ki nem mondott egyezségükhöz, hogy a titkos légyottjaik terepéül szolgáló szobán kívül nem ismerik egymást” – olvasható a 2001-es angol film leírásában. 

A Marie Claira azt írja, a filmben látható szex valóságos, ami elég ritka a mainstream filmek kapcsán. Az Intimitás egyébként a Berlini Filmfesztiválon elnyerte a legjobb filmnek járó díjat. 

Feküdj le velem

Ez a 2005-ben készült filmdráma – nem meglepő módon – egy férfi és egy nő afférját mutatja be. Eric Balfour és Lee Smith románcát a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be, és bizony nem aratott elsöprő sikert a kritikusok körében. Ám a legtöbb helyen mégis azt írják, igencsak érzékire, erotikusra sikerült a rendkívül sok szexjelenetet tartalmazó film. 

Antikrisztus

A William Dafoe és Charlotte Gainsbourg szereplésével készült Lars von Trier- filmben testdublőrök szexelnek, de valóban, ténylegesen közösülnek. A mozi ugyanakkor számos csopornál is kiverte a biztosítékot, elsősorban például azért, mert látható benne vaginális csonkítás, ugyanakkor Gainsbourg a legjobb színésznő díját vehette át a filmért Cannes-ban.

Egyébként a történet maga  borzalmasan fájdalmas és nyomasztó: miközben ugyanis a páros szeretkezik, kisgyermekük kizuhan az ablakon és belehal sérüléseibe. Aztán a nő kórházba kerül, a férj onnan kihozza, majd elmennek egy kis házba, ahol sok boldog időt töltöttek együtt, de a nő egyre inkább megőrül. 

Az Index korábbi kritikája szerint a film simán pornós és elcsépelt

Don’t Look Now

Ebben az 1973-as filmben nagyon durván naturális szexjelenet látható Julie Christie és Donald Sutherland között, amiről megoszlanak a vélemények, valósak-e vagy sem, ez nem derült ki egyetlen nyilatkozatból vagy cikkből sem. Döntsétek el tehát ti. 

A nimfomániás

Nocsak, ismét egy Lars von Trier-alkotás: nos, a Nimfomániásban a színészek maguk imitálták a szexet, de a testdublőrök már bizony nem, és a kamerával felvett testrészeket (értsd: testnyílásokat és nemi jellegeket) “rárakták” a színészekre. 

A főszereplő Charlotte Gainsbourg, ő a nimfomániás, és persze még rengeteg sztár látható benne, így Uma Thurman, Christian Slater vagy Shia LeBeouf és William Dafoe. 

Ha szeretnétek még filmekben való igazi szexről olvasni, itt megtehetitek

 

***

Kedves olvasó! Köszönöm, hogy betértél! Minden kulturált és építő jellegű hozzászólást örömmel veszek, boldog vagyok, ha párbeszédet kezdeményeztek!

Azonban a kirekesztő, gyűlölködő kommenteket minden esetben törlöm.

Keresd a Facebookon a Girl Power! blogot! Katt a képre:

Girl Power! blog a Facebookon

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!